A mai napunkra sem mondható el, hogy unatkoztunk volna.
Reggel első dolgom volt megnézni az időjárás-előrejelzést, esőt jósoltak. Látszott is az égen, bár nem volt hideg.
9-kor kezdődött az első óránk, bemelegítésként a hétvégéről beszélgettünk irányítottan, azaz kaptunk 20 mondatot, és el kellett döntenünk, hogy igaz-e ránk vagy sem és miért?
Az első óra közben elkezdett esni az eső!!! Végre-végre megtapasztaltuk, milyen az igazi angliai eső! Nem csepergett, elkezdett esni, majd 2 óra múlva abbahagyta de úgy, mintha elvágták volna egyik másodpercről a másikra.
A tanítás ma az IKT-s eszközök használatáról szólt, nagyon mélyen belemerültünk a témába (nem a technikai részébe - fel sem tételezik, hogy nem tudjuk kezelni az IKT eszközöket).
Vannak kisebb-nagyobb különbségek a csoportban. A cseheknél, lengyeleknél nem ugyanaz a helyzet, mint a mi iskolánkban: összesen egy! (azaz 1) teremben van számítógép, interaktív tábla, projektor, így nem igazán tudják használni őket.
A spanyolok megleptek, nálunk minden tanulónak iPad-je van (az nem derült ki, hogy saját vagy iskolai), házi feladatot azon oldanak meg, a tanár könnyedén ellenőrzi azokat, illetve óra közben a saját gépén követni tudja a tanulókat.
Nagyon sok érv hangzott el az IKT eszközök mellett: mennyire lehet használni és még jobban kihasználni a lehetőségeket, hogy minél hatékonyabb legyen a nyelvtanulás.
Ezzel kapcsolatban különböző feladatokat oldottunk meg interaktív táblánál, további ötleteket kaptunk arra, hogy hogyan lehet különböző munkaformákban ezeket alkalmazni.
A délután órákon különböző weboldalakat ismertünk meg, ötleteket adtunk egymásnak, megmutattuk, ki melyik internetes oldalt használja a munkája során. Sok-sok webcímet felírtam. :)
A mai vacsorát családi körben töltöttük: itt volt a háziasszonyunk (Rachael) nagynénje és az ő férje, együtt volt az egész család, nyolcan ültük körbe az asztalt. Nagyon jót beszélgettünk velük is, érdeklődtek a magyar iskolákról, oktatási rendszerről, így megint volt alkalmunk gyakorolni a nyelvet, bár a nagynéni és -bácsi akcentusát eleinte nehezen értettem, de aztán megszoktam úgy, ahogy Rachael gyors beszédét is, nem beszélve Alfie-ról. :)
Szóval a mai napról is elmondható, hogy hasznos és eredményes volt, ugyanúgy, mint az eddigiek.

Ma viszonylag későn keltünk, tegnap nagyon-nagyon elfáradtunk, de tényleg minden fáradtságot megért az egész napi élménydömping.
Délelőtt tettünk-vettünk, írtuk a blogjainkat.
Délben bementünk a városba. 
Olyan helyeket szerettünk volna felkeresni, amerre még nem jártunk. (Igaz, ha egy hónapig itt lennénk, akkor sem tudnánk megnézni mindent. :D)
Sokfelé jártunk ma: első látványosság az oxfordi Sóhajok hídja volt (Bridge of Sighs). Gyönyörű, kicsit tényleg emlékeztet a velenceire.
A környéken található a színház (Sheldonian Theatre) épülete, természetesen ez is gyönyörű. 
Rengeteg turista volt ma is az utcákon, szinte álló helyzetben sodródtunk a tömeggel. :)
Ezen a részen egyébként rengeteg látnivaló van, pl. a Természettudományi Múzeum (Museum of the History of Science), a Könyvtár (Bodleian Library). Sajnos a könyvtár épületébe nem jutottunk be, mert mára már minden jegy elkelt :(. 
Elsétáltunk az Exeter College felé is, elmentünk a The Old Bank Hotel előtt.
Ezután betértünk egy kis vásárlásra a Westgate Center-be.
4 óra körül értünk haza. Holnap megint tanítás, fel kell rá készülni.
Hamar eltelt egy hét, hihetetlen! 
Még egy hét van (majdnem), biztos vagyok benne, hogy ez is annyira intenzív és fejlesztő hatású lesz, mint az előző.

Korán keltünk, időben el kellett indulnunk a városközpontba, ahol találkoztunk az idegenvezetőnnkel, Robbal.
7-kor indult a buszunk, az első állomásunk Southampton volt, ahol kompra szálltunk. 1 órás utazás után kötöttünk ki Wight szigetén. A szigetről nagy vonalakban: I. Edward király vásárolta 1293-ban, Viktória királynő kedvenc helye volt, ő itt is halt meg. Népszerű nyaralóhely Angliában, de sokan nem is jártak még ott. Keats és Tennyson itt élt - utóbbiról majd még írok.
A hajó fedélzetén utaztunk, sok képet csináltam. 
Kikötés után újra felszálltunk a buszra, elkezdődött az igazi kirándulásunk. Rob útközben sokat beszélt a sziget történetetéről, nagyon érdekes történeteket  mesélt.
Az első hely, ahol megálltunk, Shanklin volt. Kb. 100-150 lépcsőn lefelé értünk a tengerhez. Egyből belevetettük magunkat a vízbe, igaz, csak a lábunkat. Elsőre kicsit hideg volt a víz, de hamar megszoktuk. Gyönyörű látvány, Portsmouth is látható volt messziről.
Sétáltunk kicsit a parton, majd visszaefelé indultunk....nagyon sok lépcső felfelé....huhh :)
Kicsit sétáltunk a belvárosban, vásárolgattunk, be-benéztünk egy-két boltba. 
Busszal folytattuk az utunkat tovább, a következő állomásunk a sziget déli része volt.
Robbal, az idegenvezetőnkkel felmentünk a sziget legmagasabb pontjára, ez a Tennyson's Down. Itt sétált sokat Alfred Tennyson, a költő. Sokat kellett gyalogolnunk, de a látvány mindent megért! Gyönyörűszép, ahogy a tenger, a víz és a föld összeér. (Képek között megtalálható.) Igazából szavakkal nem tudom kifejezni sem a látványt, sem az érzéseket. A fehér sziklák (White Cliffs) szintén csodaszépek.
Lefelé már könnyebb volt a dolgunk. :))) Megkerestük a The Needles-t, az álló köveket. Messziről látszódnak, engem rágófogakra emlékeztettek. :))) 
Kicsit szétnéztünk a környéken, természetesen itt is rengeteg turista volt. Negyed 5-kor indultunk vissza East Cowes-ba, a kikötőbe, hogy újra kompra szálljunk Southampton felé. A komp késve indult, de a magyar csapattal nagyon jól szórakoztunk itt is, a buszon is. Azért angolul sem felejtettünk el beszélni. :) 
Negyed 9 körül értünk Oxford városközpontjába, kb. 20 percet kellett várnunk a helyi járatra. (Itt nagyon betartják azt, hogy sorba kell állni a várakozáskor!!!)
9 után értünk haza, meleg vacsorával vártak minket a házigazdáink. (Megint nagyon finom volt minden.)
Gyors tusolás után gyönyörködtünk a képekben, néhányat felraktunk a Facebook-ra, majd kidőltünk és elaludtunk.
Igazán nem tudom magam kifejezni ezzel a nappal kapcsolatban, mert annyira fantasztikus volt minden! Majd (talán) beszélnek helyettem a képek.

Hihetetlenül gyorsan telnek a napok! Már péntek van, bele sem akarok gondolni, hogy egy hét múlva készülődünk hazafelé. :(

Tegnap ott hagytam abba, amikor elindultunk a hagyományos angol kocsmai estre. 
8-kor volt a találkozó, viszonylag korán beértünk a városközpontba, így még belefért egy kis séta a találkozó előtt. Gyönyörű épületek előtt sétáltunk, csak kapkodtuk a fejünket ide-oda. :) Szerencsére nem volt olyan tömeg, mint napközben, így azért láttunk is sokmindent, illetve fényképezni is tudtunk.
A kocsmához érve meglepődtem. Eddig is tudtam, hogy az angol kocsma nem olyan, mint a magyar kocsmák. A hely, ahol voltunk (The Head of the River), nagyon rusztikus!  A pultnál rendeltünk, csatlakoztunk csoporttársainkhoz, a tanárnőnkhöz, illetve Robhoz, a programszervezőhöz. Utóbbi a fotós szerepét töltötte be, mindenki odaadta a fényképezőgépét, telefonját csoportkép készítéséhez. Nagyon jól éreztük magunkat, sokat beszélgettünk, nagyon sok téma merült fel. Fél 10 körül búcsúztunk el, elsétáltunk a buszunkhoz, fél 11 körül értünk haza.
A mai nap rövid volt, 1-ig volt tanítás. A vonzatos igék használatát gyakoroltuk több módon, nagyon hasznos volt. Folyamatosan kapjuk a feladatokat, sosincs üresjárat, mindig koncentrálni kell, odafigyelni, mert aki lemarad, az kimarad. :)
A vonzatos igék után a szókapcsolatokról volt szó játékos feladatok formájában. Ezután a nap utolsó órájának témája Nagy-Britannia kultúrája volt, amit szintén játékos, ugyanakkor nagyon látványos feladatokkal dolgoztunk fel. pl. ki kellett találni egy-egy dalrészlet alapján a dal előadóját és címét. Bulihangulat volt. :)
Iskola után megint felfedezőútra indultunk a városban, most az egyetemi városrészt kezdtük el felfedezni. 3-kor találkoztunk a csoporttársnőinkkel a Magdalen Bridge-nél, itt ki lehet próbálni a puntingot, azaz a ladikozást. Mivel mindketten víziszonyban szenvedünk, mi csak a partról figyeltük őket, lelkesen fotóztuk őket. :)
Megnéztük az itteni Botanic Garden-t (botanikus kert), nagyon szép.
Hazafelé vettünk egy-egy Oxford University-s pólót, én még pluszban egy kapucnis pulcsit is. :)
Holnap Wight szigetére megyünk kirándulni, nagyon várom, még sosem voltam a tengernél. Igaz, korán kell kelni, Reggel 7-kor indulunk a belvárosból, este 8-kor érkezünk haza. Remélem lesz majd energiám írni holnap, ha nem, akkor vasárnap reggel pótolom.

Ma megtapasztaltuk, milyen az angol időjárás.reggel permetezett az eső. Szó szerint olyan volt, mintha permeteztek volna fentről, gondolkodtam, felrakjam-e a kapucnit (nem tettem fel).
A mai oktatás nagy része a nyelvi készségekről szólt: olvasás, írás, beszéd, szövegértés. Ma is -mint eddig minden nap- sok-sok színes, változatos feladatokat oldottunk meg csoportokban, párokban. Az én párom ma Tinu, a nigériai lány volt, nagyon aranyos ő is.

Volt egy olyan feladat, amit én is szoktam csinálni az elsőseimmel, ha ők olvasnak, biztos tudják, miről írok: a csapkodós játék. :) Készüljenek, másodikban is fogjuk csinálni! :)))
Nagyon jól szórakozunk az oktatás során, rengeteget nevettünk ma is. Érdekes, hogy nagyon hasonló problémák vannak a csoporttársaknál, mint nálunk: a gyerekek nem mernek megszólalni, félnek a kommunikációtól. Ezzel kapcsolatban is sok feladatot, kaptunk.
Ebéd után a kiejtéssel foglalkoztunk, pontosabban fonetika, a fonetikai jelek különbségei. 
A nap utolsó részében Nagy-Britannia mai helyzetéről volt szó: lakosság, nemzetiségek aránya, illő és kevésbé illő dolgok különbsége. (lásd Képgaléria) Nem illik szipogni, hencegni, hangosan beszélni,ellenben használd sokszor az elnézést, köszönöm, kérem kifejezésket, szavakat, állj sorba a buszmegállóban! 
Ma este vacsora után visszamegyünk a városba, este 8-kor találkozunk az iskolatársakkal és tanárokkalm egy Traditional Englis Pub-ba megyünk (a tanítás legvégén ezzel kapcsolatban tanultunk kifejezéseket).
A csoportunk nagyon-nagyon jó, talán azt is el lehet mondani, hogy barátságok szövődnek. E-mail címeket már cseréltünk, és készül a Facebook-csoportunk is. :) Majd megyünk valamelyik tanulótársunkhoz nyaralni.
Sokat kérdeznek a két tanítási nyelvi módszerekről, nem igazán ismerték eddig ezt az oktatási formát, de tetszik nekik.
Mára befejezem, félóra múlva vacsorázunk, utána pedig készülünk az estére. A Temze partján van a pub, megpróbálok sok képet csinálni.